2010. 10. 04. Vörösiszap katasztrófa
8 éve történt
2010. október 4-én a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka és Devecser közötti vörösiszap-tárolójának gátja átszakadt, s a kiömlő nagy mennyiségű iszap elöntötte Kolontárt, Devecsert, Somlóvásárhelyet, Tüskevárt, Apácatornát és Kisberzsenyt.
Hatalmas pusztítást okozott természetben, köz és magánvagyonban. Közel 40 milliárd forint közpénzt emésztett fel a tragédia következményeinek elhárítása. A károsultak jóvátétele teljes körűen 2017- ben még mindig nem történt meg.
A tározók gátjának átszakadásával mintegy 600-700000m3 vörösiszap árasztotta el a környéket.
A kiömlő vizes iszap körülbelül 40 km2-nyi területet öntött el, Kolontár felét, Devecser egyharmadát, néhol két méteres magasságban áll az iszap. A szennyező anyag belekerült a Torna-patakba, a környező tározókból próbálták hígítani a vizét, de a szennyezés eljutott a Marcalon keresztül a Rábába is, és a Mosoni-Dunát fenyegette.
Négy ember meghalt, öten eltűntek, 150. ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk.
A katasztrófa során 10 személy halt meg. Egy férfi mentésre indult terepjárójával, melyet elsodort az ár. Egy idősebb nő az árhullám elvonulta után szemlézte ingatlanát, amikor a ház összeomlott. Később a katasztrófavédelem emberei megtalálták egy hároméves kislány és egy három hónapos csecsemő holttestét is. Több száz ház lakhatatlanná vált.
Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, illetve Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is a helyszínre érkezett.
"Ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható" (Orbán Viktor)
A katasztrófa okai:
A gátszakadás előtt két héttel a vízügyi hatóság ellenőrizte a MAL Zrt. tulajdonában és kezelésében lévő iszaptározót, de semmilyen rendellenességet nem találtak. A tározót működtető MAL Zrt. közlése szerint a a tározó sarka az agyagos talapzaton megcsúszott, ezért szakadt át a gát és nem kell félni a kiömlött anyagtól. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár ezzel szemben arról nyilatkozott, hogy felmerült a gyanúja annak, hogy a tározóban a megengedettnél sokkal több iszapot tároltak, illetve a cellák illesztése sem volt szakszerű. A Greenpeace magyar igazgatója kijelentette hogy a különösen veszélyes ipari termelési módokkal kapcsolatos teljes paradigmaváltást követel, melynek alapja az állam részéről teljes bizalmatlanság és azt elővigyázatosság elvének maximális érvényesítése kell legyen. Nem folytathat ipari tevékenységet többé olyan üzem, amelyik az általa okozható maximális kárért nem tud teljes anyagi felelősséget vállalni.
Az érintett falvakban a katasztrófavédelem és a Magyar Honvédség katonái segítségével folyt a mentés, majd később a kárfelmérés. A Slovakia speciális kutyás mentőszolgálat három mentője és két emberkeresésre kiképzett kutyája is a helyszínen dolgozott. A mentésnél jelenvoltak a Magyar Gárda tagjai is.
A tragédia után azonnali hatállyal felfüggesztették a Mal Zrt. termelői tevékenységét, miközben a cég vezetői akkor úgy nyilatkoztak, hogy nem tartják magukat hibásnak a katasztrófáért, a vállalat minden szabályt betartva működik.
A katasztrófa ügyében még 2012-ben, halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és egyéb felmerülő bűncselekmények miatt emeltek vádat a cég vezetői és több alkalmazottja ellen. A vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen hatvanhét különböző ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2015 februárban hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben, emellett a bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét, és 10 millió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot.
A Veszprémi Törvényszék 2016. ban elsőfokú ítéletével felmentette mind a 15 vádlottat minden vádpont alól (halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) alól is. Az ítélet indoklása szerint a katasztrófát a kilencvenes években elkövetett tervezési hibák okozták, és nem a MAL vezetőinek és dolgozóinak gondatlansága.
A per azután indult újra, hogy a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla 2017. februárban hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék 2016 januárjában hozott elsőfokú ítéletét.
Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. vezérigazgatója a megismételt vörösiszap perben ismételten ártatlannak vallotta magát. Csak mellékesen jegyezném meg, hogy apja Bakonyi Árpád Magyarország 28-ik leggazdagabb embere.
Ítélet valószínűleg 2018 őszén várható. Az adományokból összegyűlt 2 milliárd forintból egyetlen fillért sem kaptak a károsultak.