1849. 10. 06. Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét.
Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján végezték ki őket.
A bukás után kerültek osztrák fogságba. A nemzeti vértanúk: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen - Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.
Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos államférfit, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét.
Batthyány Lajos volt miniszterelnököt csak 1870 június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában.
1926. 10. 06
Budapesten felavatták a Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett.
Valaha itt volt a hírhedt Újépület árka, s mellette helyezkedett el a legsötétebb börtönök egyike.
1849 októberében itt őrizték, majd az árokban lőtték főbe gróf Batthyány Lajost, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökét. - 1905-ben vetették fel a fővárosi vezetésben, hogy a kivégzés helyén örökké égő lámpát állítsanak fel. A kiírt pályázatot Pogány Móricz építész nyerte, aki obeliszket tervezett, felső részében, rács mögött égő örökméccsel. A megvalósítás az I. világháború miatt elmaradt. 1925-ben újra felmerült az emlékmű létesítésének ötlete. Pogány Mórictól új tervjavaslatot kértek, s az általa készített változatok közül a klasszicizáló, egyszerű talapzatra helyezett lámpa mellett döntöttek. Az emlékművet a Báthori utca és a Hold utca kereszteződésénél, egy kis tér közepén az utolsó, még élő '48-as honvéd, Lebó István jelenlétében avatták fel az állam vezetői.